Hozzávalók (3-4 személyre): egy kis fej vöröshagyma negyede vagy fele (a zöldbab mennyiségétől függően), 1-2 csapott evőkanál liszt, 1 csapott evőkanál olívaolaj, 50 dkg fagyasztott zöldbab, ízlés szerint petrezselyem vagy zellerlevél, só, majoránna.

Megdinszteljük a hagymát. Vigyázat, az olívaolajjal sokkal hamarabb kész van, mint napraforgóolajjal! Ezután hozzáadom a fagyasztott zöldbabot, majd annyi vizet öntök rá, hogy ne leves legyen, de beleszámítom azt, hogy valamennyi el fog párologni, és még be is fogom a végen rántani. Befűszerezem, fedő alatt főzöm teljesen puhára a zöldbabot. Időnként megkóstolom, hogy teljesen megfőtt-e már. A majoránnát elég akkor hozzáadni, amikor már félig megfőtt, mert akkor intenzívebb lesz az íze, nem fő ki annyira. Én szárított majoránnát használok, de biztos jobb a friss. Ahol nem szeretik, ha érdekes dolgok vannak a főzelékben, inkább ne tegyünk bele, vagy használjunk frisset, mert azt utólag ki lehet venni, és el lehet tüntetni a nyomokat. A sózással óvatosan kell bánni, mert a forró ételt mindig kevésbe erezzük sósnak, mint a kevésbe meleget. A petrezselymet vagy a zellert már csak akkor adjuk hozzá, amikor már majdnem teljesen kész, jobb íze lesz, több vitamin és ásványi anyag marad meg benne.

Aztán megcsináljuk a rántást: melegítünk kevés olívaolajat, majd beletesszük a lisztet. De arra ne varjunk, hogy pirulni fog, mert azt nem akar! Másképp viselkedik, mint a napraforgóolajjal készült rántás, nemigen lehet leégetni, szerencsére. Hozzákeverjük a főzelékhez, folyamatosan kevergetve, hogy jól eldolgozzuk a rántást a főzelékben.

Megjegyzés: A zöldbabot nagyon jó cukorbetegek, izületi betegek és fogyókúrázok étrendjébe rendszeresen beiktatni. És nem is olyan túl drága.